Igazgyöngy és egy kis mitológia

A rómaiak a gyémánt után a legértékesebbnek tartották a gyöngyöt. A görög-római mitológiában a gyöngy keletkezése a tökéletes női szépség, Aphrodité/Vénusz születését jelképezi. A mítosz egyik változatában Zeusz/Jupiter villámként csap a kagylóba és így a megtermékenyített kagyló gyöngyöt izzadt, azaz megteremtette magából a tökéletes női szépséget, Aphroditét, a szerelem istennőjét, akit a Földközi tenger népei a "Gyöngyök asszonya" néven is tisztelnek.

Az évszázadok során a szerelmesek saját mitológiával bővítették a legendát: a hagyomány szerint a párok, akik közösen háromszor körbe ússzák a híres sziklát, elnyerik az örök szerelmet, és mindörökké együtt maradnak. A másik legenda, ha valaki az óramutatóval ellentétesen körbe ússza a sziklát, akkor minusz 7 évet fiatalodik. A szerző és férje biztosra akartak menni és háromszor körbe úszták a sziklát.

Az ókori Rómában a fiatal lányok a Hold istennője, Diana jelképeként viselték a tisztaság, ártatlanság szimbólumaként.

Plinius az ókori római író tudósítása szerint a gyöngy a kagylóba hulló harmatcseppekből születik. A gyöngy tiszta és fehér lesz, ha a harmatcseppek reggel kerülnek bele a kagylóba, ha este történik, akkor sötét lesz. Nagyon kifejező a gyöngy szakrális szimbolikája: a harmat maga a Szentlélek, a gyöngy (az ékszer) pedig Krisztus. Emellett, mint Mária, mint "asszonyok gyöngye" vagy Mária méhe is kapcsolatba hozható a gyönggyel.

Plinius keserűen ír kora növekvő luxusigényéről: a nők vágya az lett, hogy gyöngyöket rakjanak ujjaikra, kettőt-hármat a füleikbe, sőt már lábaikra is. S ezek nem is a fényűzés legfőbb példái. Két hatalmas igazgyöngy volt a világon mindkettőt Kleopátra a legutolsó egyiptomi királynő birtokolta.

Kleopátra mikor becsmérelni kezdte Antonius fényűzését és pompáját a férfi megkérdezte, hogy felül tudja-e múlni ezt a pompát, a királynő azt válaszolta, hogy ő egyetlen étkezés alkalmából el tud költeni 10.000.000 sestertiust. Kleopátra tehát a következő napon megtartotta ígéretét: kivette a füléből az egyik fülbevalót, ecetbe merítette, majd a feloldott  "gyöngykoktélt" megitta. Kleopátra fogadást nyert szeretője, Antoniussal szemben. 

Iuvenalis a római költő, egyik szatírájában a gazdag nő mértéktelenségét gúnyolja:

"Vissza magát sose tartja a nő, nem rút neki semmi,

hogyha smaragd köveit felfűzve nyakára, lecsüngő

fülcimpáit nagy gyöngyfüggőkkel cicomázta."